Ajtó sokadik nekifutásra

Mára varrást terveztem, de olyan szép idő lett, hogy kimentünk (ahogy a kisfiam mondja:) "udvarolni", és hirtelen felindulásból nekiestem az ajtónak. Úgy döntöttem, nem várok vele tovább, nekilátok a befejezésnek most vagy soha!

Simára csiszoltam a javított részeket, és nekiestem a festékkel. Igen... sajnos festenem kell. Szerettem volna csak simán egy natúr páccal lekenni, de mivel a javítások eléggé látszódnak, és nem valami szépek, így kénytelen vagyok festeni. Az első elképzelés az úgynevezett bemosás volt, de az alábbi fotón láthatjátok, hogy a viszonylag vastagabb réteg alatt is átütnek a hibás részek javításakor keletkezett foltok.

Nem bánkódom miatta, mert nekem úgy tűnik, hogy így is tetszetős lesz számomra. :)

Messze még a vége, de azért rápróbáltam a szépséges réz kilincseimet és akasztómat, amit egy kedves barátom szerzett be nekem egy börzén pontom 800 Ft-ért. Egyetlen szomorúságom csak az a kilincsekkel kapcsolatban, hogy nagyon pöttömkék, szinte elvesznek a hatalmas ajtón. Szóval még átgondolás tárgyává teszem a felhasználásukat. Az akasztó viszont tökéletes!

Ebben a pillanatban ütött belém a felismerés: a gombos kilincs kulcslyuka fordítva van, tehát rosszul gondoltam, és ez egy "alul gombos" kilincs. S ha így van, akkor ez egy bútorkilincs, ezért ilyen picurka. :)