Zsíros bödönből váza

Van nekem egy - két régi zsíros bödönöm, szép darabok, sajnálok hozzájuk nyúlni. Ezt a kicsit azért kencéztem át mégis, mert a pereme néhol meg van hajolva, tehát nincs már tökéletes állapotban, és a zománc is sok helyen lepattogzott már róla (arról nem is beszélve, hogy a színe is felejthető volt).

Nem ragozom tovább, így nézett ki:

Durvább csiszolópapírral alaposan megsikáltam. Sajnos erről elfelejtettem képet készíteni, hiába, szoknom kell még a blogolást. :) Csiszolás után portalanítottam, majd áttörölgettem hígítóval, hogy biztosan teljesen por, és zsiradékmentes felületet biztosítsak a zománcnak. Az első kör után kissé antik, mai szóval élve: vintage felületet kaptam. Aki ezt szereti, itt meg is állhat, sőt (!) 1 órácska száradás után még bele lehet húzni pár csíkot ecsettel a minél rusztikusabb felület érdekében:

Én itt nem álltam meg, 1 nap száradás után még egyszer átkentem, és nagy örömömre a festék ekkor már nem folyt, hanem szépen terült a bödön teljes felületén.

Megmondom őszintén: a díszítéssel biztosra akartam menni, így csak a csíkok megfestését mertem bevállalni, a szívecske kézzel történő felfestésétől megijedtem, mert attól tartottam, csíkos lesz vagy megfolyik. Jobb ötlet híján decoupge-oltam, illetve kötöttem rá egy kis piros dekorzsineget, hogy feldobjam vele kicsit.

Nem éppen ilyen virágot tervezek bele tenni, de most valamivel érzékeltetni szerettem volna, hogy mennyire életre tud kelni egy ilyen egyszerű tárgy pár szál virág által. Azért igazi szépségében nyáron fog majd tündökölni, amikor egy hatalmas csokor pipacs fog díszelegni benne. Ígértem, megmutatom majd! :)