Kerti Kisház

Húsvét közeledtével sok a teendő, de egy gyors bejegyzést megengedek magamnak. Kész a kuckóm felújítása. Gipszkartonoztunk, festettünk, hajópadlóztunk, lakkoztunk. Nyáron kapok még egy ablakot, de addig is: végre lehet beköltözni! :-) A szépen felújított szobácskában a régi asztalom és stelázsim eléggé "kukásnak" tűnik, de nehezen válnék meg tőlük, az az igazság. Hogy megmeneküljenek, és jól is mutassanak, 1-2 apró ötlettel próbálom mutatósabbá varázsolni őket. Rögtön itt az első: fehér alapon, egészen halvány mintás viaszos vásznat vettem, méretre vágtam, s azzal takartam le az asztal és polc igencsak rusztikus felületeit. Egész jól mutat. Egy kép terítő nélkül, és terítővel: És így állok jelenleg. Sehogy. :-D A nagy fehérség miatt kicsit steril a látvány, de hamarosan megtelik a polc különböző színes, pöttyös-rózsás cuccokkal. Csak IDŐM legyen rá. ;-)

Bár ez nem egy személyes blog, hanem inkább amolyan „hobbyzós”, de azért annyi már nagyjából kiderült rólam, hogy család ( egy 3 éves apróság ), munka és háztartás mellett próbálok ügyeskedni ezzel-azzal, kikapcsolódás céljából. Amatőr szinten, de szívvel – lélekkel igyekszem barkácsolgatni olyasmit, ami hasznos és egyben mutatós is. Nem volt tervben erről a szintről tovább lépni, de mégis megragadta a figyelmem egy pályázati felhívás, melyet a márciusi Praktika Magazin oldalain olvastam pár nappal ezelőtt. Törtem a fejem egy darabig, aztán úgy döntöttem „nincs mit veszítenem vele” alapon belevágok. A "Re-design - gondold újra!" kreatív alkotói pályázatot a HuMuSz Szövetség hirdette, melynek vezetősége és tagjai célul tűzték ki, hogy   olyan „hulladékszegény, környezettudatos megoldásokat, életmódbeli mintákat mutassanak, amelyek bárki számára vállalhatók”. A pályázat fő irányvonala az újrahasznosítás témaköre, mellyel kapcsolatban két kategóriában várták a pál...

Bejegyzés Kreatív Sarok által

Mint egy jó sorozatban, most nálunk is párhuzamosan több vonalon futnak az események. Ráadásul izgalmasan is telnek a napok. Na persze ezek csak „átlag” izgalmak. Volt itt betegség, munka, majd ismét betegség. Az itthoni dolgainkat csináltuk is, meg nem is, haladtunk is, meg nem is. Az egyik „dolog” az ajtó: Finoman és nőiesen fogalmazva egy hétig szívtam vele, mire úgy döntöttem, hogy feladom, vagyis megalkuvó leszek. A színe, azaz a külső, látható oldala szépen alakul. Sikerült lecsiszolni egyenletesre. Hamarosan a hibák javítása következik, majd jöhet a festés. A másik oldalon volt még vagy 4 réteg festék, ettől szerettem volna megszabadítani. Biztosra akartam menni ez ügyben, így rászántam a pénzt és kromofággal láttam neki a festékoldásnak. Na, nem akarom sokáig ragozni, de a legnagyobb jóindulattal sem tudom azt mondani, hogy sikerült. Pár napot azért adtam neki, de nagyjából semmi nem történt. A kromofág tehát drága, ellenben nem jó. Burtál marás helyett finoman ...

A tegnapi bejegyzésemben említettem, hogy a csiszolás által előugrott pár szépséghiba. Ők azok: Egy hasadás bal szélen. Felette egy lyuk. Valami nekiütődhetett az ajtónak... Kazettán található hasadás. Szintén a kazettán látható ez a bibi. Úgy tűnik, itt kiesett egy görcs. Még egy hosszú törés az egyik kazettán. Ez épp a falcnál van. Egy szeg hagyta maga után ezt a lyukat, és a fát is elszínezte. ??? Az utolsó képen látható "valami" nem tűnik természetazonos anyagnak. :-) Valószínűsítem, hogy annak idején itt már valaki próbálkozott egy lyukat betömni. Nekem is valami ilyesmi lenne a célom a most bemutatott hibák eltüntetésével kapcsolatban, csak még a hogyant nem tudom. Folyékony fa használata vagy kittelés jutott eszembe. ???!!! De nem értek hozzá semmilyen szinten, csak ez a két technika jutott eszembe, mint lyuk-feltöltő megoldás. ;-) Ha olvassa szaki a bejegyzésem, és van ötlete, akkor szívesen veszem akár lent hozzászólásban, a...

Ma komolyabban nekiláttam a nagy ajtó megcsiszolásának. A falcokat kézzel, a nagyobb felületeket géppel csiszoltam. Öröm volt látni, ahogy a fa mintázata előkerül a festékréteg alól. Készítettem is gyorsan telefonnal pár képet, mert szerintem máris látványos a változás. Facebookra szánt szelfi. ;-)   A tetejét nem értem el, ahhoz a részhez majd meg kell fektessem. Elnézve, hogy ma mennyit sikáltam, úgy sejtem, hogy a héten nem leszek kész vele, maximum csak a csiszolással. Nem akarom elnagyolni. Ráadásul a festékréteg alól sorban előkerülnek a hibák is, ami miatt az elképzeléseimen lehet, hogy módosítani kell majd. A kilincset sem bírtam leszedni, valószínűleg flex fog kelleni hozzá, de ezt a feladatot férjemre bízom.

Félretettük ezt a két ajtót, mert "jól néznek ki", és mert "biztosan jók lesznek még valamire". E kijelentések óta eltelt 1-2 év, és férjem most azt mondta, hogy most már kezdjük ( vagyis kezdjek ) velük valamit, vagy ne kerülgessük tovább, dobjuk ki. Jelenleg mobilgarázsunkban várnak sorsukra. Az egyik egy nagyobb darab, amolyan "kazettás" ajtó. Komoly súlya van, igazi kemény, tömörfa ajtó. Egyik oldalán már teljesen ledobta a festéket, másik oldala viszont melós lesz. Ő a kiszemelt, akivel komolyabban foglalkozni fogok, mert olyan állapotban van, amiből még lehet valami szépet csinálni. A mai szép napsütéses időben máris beletettem 1 munkaórát: több-kevesebb sikerrel próbáltam levakarni a 4 réteg festéket. A (4 rétegben) festett oldal. Ezt a kilincset lecseréljük majd. :-) Itt már csak csiszolgatni kell. Ő a másik ajtócska. Picike és öreg. Egykor a hátsó szerszámos ajtaja volt. Az emberek 99%-a biztosan ócskaságnak tartaná, de nekem ...

Két hétvége munkája látható ezen a képkollázson. Megtörtént a gipszkartonozás, a glettelés és a festés. A kartonos oldalt fotóztam, mert ott a leglátványosabb a munkálatok alakulása, a másik oldalon csak sima falfestés történt egyelőre (később ablak lesz ott, de arra majd csak nyáron kerül sor). Mivel szűkös a hely, nem tudtam túl nagy látószöget befogni a fényképezőgéppel, ezért pár szóban leírom, hogy mi látható a képeken: 1.: A kartonozás itt már félig kész is van. Gyorsan ment a dolog, hiszen alul egész karton lapok lettek berakva, felül pedig szinte csak felezni kellett. 2.: A gipszkartonozáskor az egyik legnagyobb fejtörést a tolóajtó befedése okozta. Férjem elképzelése az volt, hogy az ajtó falának vonalában menjen végig a teljes felület, de nekem minden négyzetcentiméterre szükségem van, így csak az ajtó mozgástere lett elrejtve, tehát van egy lépcső a falban (később majd meglátjátok, hogy mit terveztem oda ;-)). 3.: Ezen a képen az ajtó "tokja" látható...