Kerti Kisház

Nem rég tettem szert egy új telefonra, mert a régi (nagyon szeretett) telefonom feladta a több éves szolgálatot. Az újat is nagyon szeretem, s bár még az ismerkedés fázisában vagyunk, máris nagy becsben tartom értelmi képességeit, és próbálok rá nagyon vigyázni. Már az első nap el is gondoltam, hogy így vagy úgy, de tokot kell hozzá kerítenem. Az egyik megoldás, hogy vegyek, a másik, hogy varrjak. Körbenéztem a neten, hogy ki-milyet-hogyan, és elég szépeket láttam, úgyhogy rögtön el is döntöttem, hogy varrás lesz a vége, így már csak az alkalmas időpontra vártam, ami ma érkezett el. A szokásos "vasalásos technikámat" alkalmaztam a könnyebb varrás érdekében, illetve jelen esetben a vatelin tömörítéséhez is szükség volt erre. Nade a folyamat képekben: Leírás röviden és tömören: 1. A telefon méreténél jóval szélesebbre kiszabtam a kinézett (duplán hajtott) anyagot.A hosszát kétszer vettem -> eleje-hátulja. 2. A kiszabott anyagot kiterítettem, a felébe vatelint...

Már egy ideje jár a fejemben a gondolat, hogy jól mutatna az udvaron egy szekér muskátli. :-) Persze ez egy elég irreális elképzelés az udvarunk méreteihez képest. A napokban láttam egy képgalériát, melyben mindenféle kerti szépségekről készült fotók voltak, sok jó ötlettel, köztük találtam őt is: ...őt: ...meg őt: PÖTTYÖS! ♥  :) ...és akkor jött az Isteni szikra! Bicikliből lesz az én szekerem! Elképzelésem már van is, hogy miből és hogyan, már csak idő kell hozzá. :)

Elkészült az első levendulaolajam, egyelőre kis adagban, kipróbálás céljából. Sokféle recept fellelhető az interneten, én a legegyszerűbb (száraz virág + olívaolajas, érlelős) verziót választottam. Már most szuper illata van az olajnak, de ha teljes lesz az összhang, akkor nagyjából úgy fog funkcionálni, mint a Windex a Bazi nagy görög lagziban : minden bajra való gyógyírként. :)

Az én varrós bőröndöm... nem most készült, de nagyon szeretem, mert egy helyen, rendezetten tudok benne tárolni mindent, amire varráskor szükség lehet. Egy másik oldalon már bemutattam, de akkor különösebb kommentárt nem fűztem hozzá. Most megpróbálom felidézni hogyan is készült, és pár szóban leírom nektek. Ezt a régi bőröndöt a padláson találtam, nem volt a legjobb állapotban, így láttam, hogy felújításra már nem alkalmas, de átalakítani még megéri. Leporoltam, vizes szivaccsal áttörölgettem. Ilyen arcot vágott az első fotó készítésekor: A beltért "díszítő" mintás papírt feláztattam és eltávolítottam. Ekkor megállapítottam, hogy ez bizony rosszabb lett, mint volt. Kénytelen voltam elgondolkozni a festésen. Sajnos csak magasfényű zománc festék volt itthon, amit próbáltam megszínezni több-kevesebb sikerrel. Amikor lekentem vele, már kezdett hasonlítani az elképzeléseimre a dolog. Kívülről csak a fém alkatrészeket pamacsoltam, a kartont (mivel abból van a bőrönd...

Tél végén, tavasz elején már olyan jó idő volt, hogy nem csak 1-2 órát, hanem egész délutánokat az udvaron töltöttünk 1,5 éveske kisfiammal, így gondolkozni kellett a kreatív, fejlesztő időtöltésen (a megszokott játékokon túl persze). Mivel rajzolni nagyon "szeretünk" ( a papíron kívül mindenhova ), így gyors eljárással összedobtam egy udvari kréta-táblát: egy használaton kívüli (szebb nevén: hulladék ) deszkából, és kb. 2 dl fehér selyemfényű akril festékből, amit temperával (!) színeztem. Nem lett fekete, de nem is volt cél, hogy az eredetivel mindenben egyezőt alkossak. A temperától a selyemfényű festék teljesen bemattult, így szépen fog rá a kréta. Vizes szivaccsal törölhető, akárcsak a normális táblák. :) Gyorsan száradt, és igazán olcsó megoldás, ezért nyugodtan maradhatott az udvaron, nem kellett félteni az esőtől, hidegtől. (Mondjuk kapott is az időjárásból rendesen, de a mai napig semmi baja.) Sajnos csak a végeredményről találtam képet:   A művészúr...

Életünkben történt kisebb-nagyobb változások miatt kicsit eltűntem, pontosabban fogalmazva: felfüggesztettem a blogolást. Megszüntetni semmiképp nem akarom, mert a kreatív kézműveskedés ( ha lehet így fogalmazni ) mindig is vissza-visszatérő hobby volt az életemben. Időnként azonban úgy alakulnak az elfoglaltságaim, hogy átrendeződik a fontossági sorrend, így a hobbytevékenységek háttérbe szorulnak. Eközben azért figyeltem kedvenc társoldalaimat, és jegyeztem magamban egy-két klassz ötletet, amelyeket majd meg szeretnék valósítani és ha lesz rá mód és idő, feltöltöm ide a saját verziómat. :) Ezúton is köszönöm mindazoknak, akik olvasóként vissza-vissza térnek oldalamra, és örömmel látom, hogy a Facebookon hamarosan a 200-an leszünk. Ez szuper, s egyben hihetetlen! :)